Ma leszedtem az összes hópehely matricát a konyha ablakról. Eddig annyiszor megcsodáltam reggel és este a fényjátékot rajtuk, de most már vége. Olyan hosszú volt ez a mostani tél... Szeretem a hideget, a havat, a zúzmarát, de mostanra már vágyom a meleg, ragyogó napsugarakra, a madárcsicsergésre. Az idei télben kétszer is nagyon betegek voltunk én is és az uram is, pedig szedtük a vitamint. Aggódunk kórházban lévő ismerőseinkért, egyre jobban értékeljük, hogy már megértünk ennyi telet. Február végén megnyílik a madarak torka, alig várom már, hogy halljam az éneküket. Kicsit depis időszak ez, amit olyan események szervezésével próbáltam elkerülni, mint pl. Veritas találkozó és a gyermekeim születésnapjának megünneplése.

Mindegyik jól sikerült, de ezekről majd később. (írta:Csontos Gabriella)

...avagy Konc Király és Cibere Vajda ütközete. Kicsi hölgyek, kicsi urak, erre, csak erre! Nagyra nyissák szemeiket, szélesre tárják füleiket, mert ilyet még nem pipált az öregapjuk se! A 2017-es esztendőben, február hónapjának 21-22-23-25. napján kiseprűzzük a telet Debrecen városából.
A gólyalábas csepűrágók és a tavaszt váró aprónép elől a Tél fejvesztve menekül! A Maskarádé három napját zárja a városi sokadalom február 25-én (szombaton) 16.00 órától, vonulva a Városházától nagy télkergető hangossággal egészen a Kossuth térig. Ez a tér lesz helyszíne ama nagy viadalnak, melyet Konc Király és Cibere Vajda – bőség és böjt urai – egymással vívnak. S a bőségről a bihari és érmelléki települések gazdái gondoskodnak ezen a farsangi hétvégén a Kossuth téren tartott vásárban. Négy napig gördül a kacaj, gurul a nevetés a Vojtina falai és a Kossuth téren gyülekező sokaság között, elvárunk hát mindenkit, aki jöveteli szándékát jelzi a Vojtina figurásainál a 418-160-as telefonszámon vagy a szervezes@vojtinababszinhaz.hu e-mail címen! (forrás: vojtinababszinhaz.hu

Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt 2017. február 24-én, pénteken 16 órától a nádudvari Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtárban Endrei Judit író, műsorvezetővel való kötetlen beszélgetésre.

Mészáros István Jászai Mari-díjas színművész(Karcag, 1966. szept. 17.–) 1985-ben Szolnokon kezdte a pályát, 1990–1991 között Párizsban a Theatre Jel-ben játszott, 1991-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja újra, majd 1993 –ban a Művész Színház, 1995 –től újra a szolnoki Szigligeti Színház és 2002-ben a Nemzeti Színház tagja. Hogy hogyan lett színész, ezt ő maga mondja el:
- A szentesi gimnáziummal elmentünk egy fesztiválra, ahol az akkori szolnoki főrendező, Paál István volt a zsűri elnöke. Ő szólt, hogyha nem vesznek fel a főiskolára, szívesen lát Szolnokon. Nagyon rendesek voltak, mert csak a harmadik rostán estem ki, de megvártak a szerződéssel. Egy gyerekdarabban léptem először színpadra, Pulchert játszottam, ami csak azért érdekes, mert ez a név aztán rám ragadt. (blogszolnok.hu) Vígjátéki, ill. groteszk figurák alakítója. Egy idő óta azonban nem csak a színpadon lehet találkozni vele, hanem mint szerző is megjelenik. 2007-ben Szarkaláb címmel egy gyermekdarabját játszották Szonokon, amivel egyébként díjat is nyert. A 2012-ben a Szín-Műhelyben bemutatott kamaradarabjáról a következőket olvashatjuk a színház honlapján: "Noha számos jelenete ijesztõen realista, összességében inkább filozofikus, gondolatébresztõ színdarabot írt Mészáros István, a Szigligeti Színház hosszú évek óta népszerű színművésze, Lift címmel. Fanyar játékstílusát ismerve bizonyára senkit nem lep meg, hogy Mészáros színművét gyilkos humor járja át, amely jótékonyan oldja a játék során folyamatosan fokozódó feszültséget. 2011-ben pedig megjelenik első könyve, mely egy kitalált, amerikai városban játszódik. Az első kötetes szerző nem más, mint a Szolnokon sokak által Pulcherként emlegetett Mészáros István, a Szigligeti Színház művésze.

Ószabó István költő 1952. április 23. (Balmazújváros) Életem egyetlen,- írja magáról Ószabó István - mindent eldöntő szerencséje talán, hogy oda születtem, ahol gyermekkorom eltelt: ez a Duna keleti partja felőli kis ország, az alföldi sík; ebből is szülőföldemhez, a Hortobágyhoz köt minden. Mintha csak ennyi volna Magyarország: gyarmat a hazán belül; közepetájt a Tisza folyik. A fehér szikföld, a Puszta: – idejétmúlt, (anakronizmus, mondhatják). Számomra, maga a jelenidejű túlvilág. Visszatértem, megkerestem a tisztást, a régi áldozóhelyet, amit még nem foglaltak le, hogy ott templomot, zárdát emeljenek. Vissza, hogy jelképesen, valahol bennem, szavaimban, újra keremetnek tekintsem; s e keremetben fölhangzó „háladaloknak” verseimet. Irodalmi folyóiratban Ratkó József előszavával jelentek meg első versei 1972-ben. Juhász Ferenc írta róla: „Ószabó István, mint a népmese harmata lángol és fénylik ifjúsága gyönyörében. Az édes, édes hazát keresi mindig, hogy ott énekeljen zengő tisztasággal az anyanyelv és az anyaföld szívének magzathordozó húsában, a Kivágyódás Magzataként.” A TORONYKALAPOS FIÚ című első könyve 1982-ben jelent meg. A Partium irodalmi, művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. Volt Debrecen város művészeti ösztöndíjasa. Kétszer kapott Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. 1989-ben elsőként kapta meg a Kelet-magyarországi unitárius szórvány alkotói által alapított Balázs Ferenc-díjat. Költeményei Megsiratott versek címmel jelentek meg legutóbb a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában. 2016-ban Az Istenem, Istenem kél a nap c. művében látszólag műfajt váltott. Elsősorban életrajzi elemekből álló írását (mely része egyhosszabb műnek) úgy színezi át a költészet, hogy miközben ugyanazmarad, mégis más lesz. Spirituális valóság. Lelki önéletrajz. Talán lírai vallomás-regény ez. Ámenda. Az önéletírás szívhangjai. Debrecenben él.
Művei:
Anyagyász  (kiadatlan első kötet)
A toronykalapos fiú /1982
A vak géniusz /1985
Résztvevők  /199o
Pusztavég   /1996
Mentem alkonyégtájt   /1997
Kegyes monarcha  (monodráma) 1997
Állok szülőföldemen   /2003
Déva felé  (monodráma)  2004
Jászolnak, bölcsőnek  (karácsonyi versek) /2008
A hold koporsóját viszem  (próza)
Megsiratott versek
Istenem, Istenem kél a nap (2016)