Berekfürdőn, Karcagon és Püspökladányban is megelevenedtek a régi népszokások, melyben eljátszották Jézus születésének történetét.
2017-02-24 10:18:12 Ma leszedtem az összes hópehely matricát a konyha ablakról. Eddig annyiszor megcsodáltam reggel és este a fényjátékot rajtuk, de most már vége. Olyan hosszú volt ez a mostani tél... Szeretem a hideget, a havat, a zúzmarát, de mostanra már vágyom a meleg, ragyogó napsugarakra, a madárcsicsergésre. Az idei télben kétszer is nagyon betegek voltunk én is és az uram is, pedig szedtük a vitamint. Aggódunk kórházban lévő ismerőseinkért, egyre jobban értékeljük, hogy már megértünk ennyi telet. Február végén megnyílik a madarak torka, alig várom már, hogy halljam az éneküket. Kicsit depis időszak ez, amit olyan események szervezésével próbáltam elkerülni, mint pl. Veritas találkozó és a gyermekeim születésnapjának megünneplése.
Mindegyik jól sikerült, de ezekről majd később. (írta:Csontos Gabriella) |
2017-02-28 14:00:18 ...avagy Konc Király és Cibere Vajda ütközete. Kicsi hölgyek, kicsi urak, erre, csak erre! Nagyra nyissák szemeiket, szélesre tárják füleiket, mert ilyet még nem pipált az öregapjuk se! A 2017-es esztendőben, február hónapjának 21-22-23-25. napján kiseprűzzük a telet Debrecen városából. |
2017-02-15 11:16:22 Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt 2017. február 24-én, pénteken 16 órától a nádudvari Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtárban Endrei Judit író, műsorvezetővel való kötetlen beszélgetésre. |
2017-02-13 11:20:27 Mészáros István Jászai Mari-díjas színművész(Karcag, 1966. szept. 17.–) 1985-ben Szolnokon kezdte a pályát, 1990–1991 között Párizsban a Theatre Jel-ben játszott, 1991-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja újra, majd 1993 –ban a Művész Színház, 1995 –től újra a szolnoki Szigligeti Színház és 2002-ben a Nemzeti Színház tagja. Hogy hogyan lett színész, ezt ő maga mondja el: |
2023-07-14 09:46:04 Ószabó István költő 1952. április 23. (Balmazújváros) Életem egyetlen,- írja magáról Ószabó István - mindent eldöntő szerencséje talán, hogy oda születtem, ahol gyermekkorom eltelt: ez a Duna keleti partja felőli kis ország, az alföldi sík; ebből is szülőföldemhez, a Hortobágyhoz köt minden. Mintha csak ennyi volna Magyarország: gyarmat a hazán belül; közepetájt a Tisza folyik. A fehér szikföld, a Puszta: – idejétmúlt, (anakronizmus, mondhatják). Számomra, maga a jelenidejű túlvilág. Visszatértem, megkerestem a tisztást, a régi áldozóhelyet, amit még nem foglaltak le, hogy ott templomot, zárdát emeljenek. Vissza, hogy jelképesen, valahol bennem, szavaimban, újra keremetnek tekintsem; s e keremetben fölhangzó „háladaloknak” verseimet. Irodalmi folyóiratban Ratkó József előszavával jelentek meg első versei 1972-ben. Juhász Ferenc írta róla: „Ószabó István, mint a népmese harmata lángol és fénylik ifjúsága gyönyörében. Az édes, édes hazát keresi mindig, hogy ott énekeljen zengő tisztasággal az anyanyelv és az anyaföld szívének magzathordozó húsában, a Kivágyódás Magzataként.” A TORONYKALAPOS FIÚ című első könyve 1982-ben jelent meg. A Partium irodalmi, művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. Volt Debrecen város művészeti ösztöndíjasa. Kétszer kapott Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. 1989-ben elsőként kapta meg a Kelet-magyarországi unitárius szórvány alkotói által alapított Balázs Ferenc-díjat. Költeményei Megsiratott versek címmel jelentek meg legutóbb a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában. 2016-ban Az Istenem, Istenem kél a nap c. művében látszólag műfajt váltott. Elsősorban életrajzi elemekből álló írását (mely része egyhosszabb műnek) úgy színezi át a költészet, hogy miközben ugyanazmarad, mégis más lesz. Spirituális valóság. Lelki önéletrajz. Talán lírai vallomás-regény ez. Ámenda. Az önéletírás szívhangjai. Debrecenben él. |
2017-01-31 12:55:58 Készülődött. Csomagolt. Öregségem csendes szomorúságával figyeltem. - Még ne menj! Még van egy pár óra. Maradj velünk. Csak a fejét ingatta és rakta tovább batyujába vendégsége jó és rossz ajándékait. Míg néztem elelmélkedtem: … Az én időm véges, az övé csak múló. A múló időben – míg nálunk volt, míg megosztotta velünk napjait - ki adott a másiknak többet? Ki volt a vendég és ki a házigazda? Ha mi voltunk a vendégei visszaéltünk-e azzal a lehetőséggel, hogy jó szívvel befogadott? Ha ő volt a mi vendégünk, megkapott-e mindent? Tűnő élete minden szakaszát tiszteltük-e? Újszülöttségének vígságait eltettük-e fáradt napokra? Amikor serdült, majd kibontotta élete delét, dicsértük-e szépségét, őríztük-e jóságát, békéjét, vagy ki-ki tette önző módon, ami csak neki jó. Sajnáljuk-e közelgő elmúlását, amikor élete alkonyába lépett. Futtattam a gondolataimat… Ő közben készülődött, én meg csendes rezignáltsággal figyeltem. Már rajta volt a kalap, a kabát és kezében az időtlen vándorbot. - Nem tudlak itt tartani ugye? Menj hát békével és emberi gyarlóságainkat próbáld felejteni – felém biccentett és hajlottan, öregen elindult. Az út végén megállt, megfordult. Karjában egy vidám, nevető újszülöttet felmutatott. - Őt itt hagyom nektek! Legyetek hozzá jók, őrízzétek békéjét, viseljétek gondját. Kicsi és törékeny – karomba tette és sietve elindult. - Állj meg! – kiáltottam utána. Még azt sem mondtad hogy hívják! Meg sem fordult, csak visszakiáltott: - A neve 2017 és olyan lesz, amilyenné nevelitek! Míg elismételtem a nevét, az út végén az öreg óév már nem is látszott. (írta: Anyóka) |
2017-01-29 11:54:57 Minden kezdet nehéz,talán ezzel semmi újat nem mondtam. A mai nap a postás egy szem levelet hozott,azt is az én nevemre címezték. Ritkán kapok levelet.Mikor a kezembe vettem, furcsa érzés lett úrrá rajtam. Fekete vonalas, ez csak gyászborítékon van. Az elmúlt heteket sokan követtétek velem. Most leírom nektek mit miért tettem. Lassan két éve (március végén), hogy láttam egy felhívást, ahol képeslapot kért egy számomra ismeretlen férfi az édesanyja születésnapjára. Másnap már a postán voltam és feladtam a levelet az ünnepeltnek. Az én anyukám éppen abban a hónapban ünnepelte a 75.szülinapját, már túl voltunk a meglepetéseken. Nagyon megtetszett a ötlet és vártam az alkalmat, mikor jöhetek én is a megvalósítással. Vártam a kerek évfordulót, többször is lett volna alkalmam elindítani, de valamiért mindig elodáztam. Most januárban viszont jött az ihlet, a pozitív gondolatok, igen ez a bácsi megérdemli, igen akartam, és elkezdtem a gondolataimat összerakni. Első lépésként valamiért, az apukám fiatal kori fotója került a kezembe, már csak miatta is meg fogom csinálni – gondoltam. Több éve már nincs velünk, a brémai tartózkodásom alatt egyre jobban érzem, hogy itt egy "új apukát"kaptam. Ezért nekem ő nem - Herr Steffen - én Papának szólitom. Azt akartam, hogy lássa az apukám „ha köztünk lenne” mire lennék képes érte. Őszintén bevallom ezt soha nem mondtam el neki, mennyire szeretem, mert mire elmondhattam volna akkor már késő volt. Ezért tegyétek meg időben, mutassátok meg mennyire szeretitek őket, nehogy késő legyen.Igen és aki akar az most álljon meg egy kicsit az olvasással és sírjon, mert ne gondoljátok, hogy mi itt nem sírunk. Aki nem sír kint az nem mond igazat, szabad sírni, az olyan jó, megnyugszik az ember, ezután egy mosoly, nagy levegő és megyünk tovább.A Facebook az adott volt az ötlet kivitelezéséhez, hisz nap mint nap itt tartjuk az otthoniakkal a kapcsolatot. Első körben a magyarul megfogalmazott kérésemet, németre és angolra fordította a lányom és a barátnője, gondoltam ez is jelent plusz képeslapokat. Nem mindenki beszéli a mi csodálatos nyelvünket. Majd megosztottam, több külföldön dolgozó magyar csoportban is, bízva abban, hogy aki kint van az jobban átérzi a kérés súlyát. Most, hogy már vannak szép számmal üdvözlőlapok, a gondolatmenetembe már, más van. |
2017-01-25 20:21:33 Dobson Tibor dandártábornok 1959.április 19-én, Karcagon született. Nős, két gyermek édesapja. 1981-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Tábori tüzér (pedagógia) Szakán,1994-ben az ELTE-BTK Pedagógiai Szakán,2002-ben pedig a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Kommunikáció Szakán szerzett diplomát. Az elmúlt három évtizedben számos hazai és külföldi szakmai tanfolyamot is elvégzett. 1981 és 1989 között katonaként parancsnoki, majd főiskolai oktatói beosztást töltött be. 1989-től a fővárosban különböző tűzoltósági, polgári védelmi, katasztrófavédelmi parancsnoki, illetve vezetői posztokat látott el. 1996 és 2008 között a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságára, majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságára nevezték ki fontos vezetői tisztségekbe, egyben e szervezetek szóvivője is volt. 2009. augusztus 1-től a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság kommunikációs és jogi főosztály vezetője, 2010. június 4-től pedig tűzoltási és mentési parancsnokhelyettes volt. 2010. október 15-től a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hivatalának vezetője. Dobson Tibor dandártábornok 2012 -től a katasztrófavédelem, a rendőrség, a szakszolgálatok, a vámőrség és a büntetés-végrehajtás személyi állományából álló, az Országgyűlés által tavaly létrehozott Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) 50 fős közgyűlésének elnöke lett. Szakmai munkája, szolgálata mellett kezdettől fogva végez karitatív tevékenységet – többek között alapítója volt az 1990-es évek elején a Magyar Vöröskereszt kiváló önkéntes speciális kutató-mentő egységeinek. Kitüntetései: HSZÉ bronz, illetve ezüst fokozat (1984, 1989), BM Dísztőr (2002), Pest Megye Katasztrófavédelméért Díj (2003), MTI Év szóvivője (2006), BM Szent Flórián Érdemjel (2006), Pest Megye Katasztrófavédelméért Díj (2007), Rendészeti Kommunikációért Díj (2009). |
2017-01-24 15:54:19 2017. január 28-án szombaton a Hajdú Táncegyüttes Székházában (Debrecen, Hatvan u. 32.) 16 órától a gyerekeknek (10 éves korig) játszó, 17:00-től sírülő, majd 20:00-tól szabad bál. Programok: népviseleti kiállítás, előadás, táncbemutató, székely népmesék, dal- és tánctanulás. Közreműködnek: Csibi Krisztina, Sebestyén István, hagyományőrző táncosok. Muzsikál a Csurgó Zenekar (a képen). Szervező: a Hajdú Táncegyüttesért Közhasznú Alapítvány. |
2017-01-24 09:47:06 ...Püspökladány kutatóinak szemével címmel nyílt kiállítás a Karacs Ferenc Múzeumban 2017. január 20-án. A kiállítás amellett, hogy megismerteti a látogatókat Püspökladány várossá válásának legfontosabb eseményeivel, bemutatja a település neves kutatóinak életét, munkásságát. Az eseményen elsőként Ferenczyné Csáki Annamária, tagintézmény vezető köszöntötte a megjelenteket, majd a Csenki Imre Művészeti iskola tanulói Golenya Gréta vezetésével adtak hangulatos műsort. Rásó János Püspökladány alpolgármesterének beszéde után a tárlatot Seres László, a múzeum munkatársa ajánlotta a vendégek figyelmébe. Végül Tányér József a Tájékoztató Központ igazatója köszönte meg a múzeum munkatársainak a munkáját és a látogatóknak a részvételt. A kiállítás megtekinthető: 2017. február 12. naponta 10-16 óráig. (képek a fotóalbumban) |
A J Á N L Ó
www.facebook.com/fenyvespanninyaralo
Kézműves tollak a Tiszából a Tiszáért
Tiszából gyűjtött kupakokból és uszadékfából készít tollakat az abádszalóki Telekes Attila, aki minden eladott darab után támogtja a Tisza megtisztítását.
Web: www.tasysdesign.hu/tollak/
YouTube: youtube.com/@madeintisza-to
Facebook: www.facebook.com/attila.telekes
www.meska.hu/shop/DoridaDesign
www.facebook.com/mazacskakeramia
www.facebook.com/palettamuhely
www.facebook.com/Illatviaszgyertya
FUSZEKLI
Dorinette Műhelye